Napjaink teljesítmény és sikerorientált világában a kiégés igazi népbetegséggé vált. Különösen azokra nézve veszélyes, akik szenvedélyesen, nagy energiával végzik a munkájukat. Ők azok, akik hajlandóak túlvállalni magukat, akik túlóráznak, és érzelmileg is többet tesznek a munkába. A kiégés folyamata megelőzhető, visszafordítható, különösen ha annak korai jeleivel segítségért fordul a személy.
A kiégés vagy burnout egy krónikus stresszállapot, amely fizikai és lelki fáradtsággal, gyakran cinizmussal, a korábban kedvelt munkától való érzelmi távolodással jár. Ezek következményeként a személy sikertelennek, elégtelennek és értéktelennek érezheti magát. Sokszor tapasztalom, hogy mindez nem csak a munkahelyen és a személyes életben, hanem a párkapcsolatban, a családban is következményekkel jár. Egy kiégett ember elveszítheti az érdeklődését az örömteli kapcsolatokban, így a párjában, gyermekeiben is.
A kiégés jelei
Krónikus fáradtság: A kiégés korai szakaszában gyakori panasz, hogy a személy erőtlennek érzi magát. Jellemző, hogy a fáradtság nem orvosolható egy kiadós alvással, mind testi, mind lelki szinten megjelenik. Gyakori az is, hogy a személy komolyan aggódik, hogyan fogja végig bírni a munkanapot.
Álmatlanság: Korai szakaszban a személy heti egy-két alkalommal nehezen ébred fel, vagy képtelen időben elaludni. Későbbiekben akár állandósulhat ez az állapot, előfordulhat az is, hogy napokon keresztül nem tudja lehunyni a szemét.
Csökkent koncentráció, feledékenység: A személy kevésbé tud a hétköznapi helyzetekben figyelni, és feledékennyé válik. Ez általában a munkán kívül jelentkezik először, ám később, a kiégés súlyosbodásával, már a munkahelyi teljesítményt is befolyásolhatja.
Fizikai tünetek: Gyakorta jár mellkasi fájdalommal, fokozott szívveréssel, légszomjjal, emésztési problémákkal, hasi fájdalmakkal, zavartsággal, szédüléssel és/vagy fejfájással. Később ezek a tünetek együttesen is megjelenhetnek és egyre gyakrabban fordulhatnal elő.
Gyakori megbetegedés: A fentiek miatt a szervezet fokozatosan kimerül, vele pedig az immunrendszer hatékonysága is csökken. A kiégés velejárója, hogy a személy egyre gyakrabban kap el kisebb betegséget, pl. gyakrabban fázik meg, ezekből a betegségekből pedig nehezebben lábal ki.
Étvágytalanság: A kiégés korai szakaszában egyre gyakrabban fordul elő, hogy a személy nap közben nem érzi éhesnek magát, és kihagy étkezéseket. Későbbiekben akár teljesen elveszítheti az étvágyát, pontosabban az evés, étkezés öröme veszik el ilyenkor. Ez szükségszerűen súlyvesztéssel járhat.
Szorongás: Először enyhe szorongást él meg a személy, különösen a teljesítményével kapcsolatos aggodalmak fokozódnak. Később a szorongás olyan mértéket ölthet, hogy a személy rettegni fog a munkábajárástól, a munkahelyen pedig képtelen lesz teljesíteni.
Depresszió: A kiégés egyik legláthatóbb érzelmi következménye, hogy a fentiek hatására a személy egyre szomorúbbnak, elveszettebbnek, motiválatlanabbnak érzi magát. Gyakori, hogy ilyenkor értéktelennek élik meg magukat, feleslegesnek érzik erőfeszízéseiket és elítélik magukat gyengeségük miatt. Súlyos esetben a személy akár arra is gondolhat, hogy jobb volna a világ nélküle.
Harag: Kezdetben inkább csak enyhén irritábilisabb, harapósabb a személy, későbbiekben akár dühkitörések is jellemezhetik. Mindez főleg otthon, a családban csúcsosodik ki, ahol rendszeressé válhatnak a veszekedések.
Egyéb tünetek: A kiégés hatására a személy egyre kevésbé képes élvezni az életét. Az esetleges munkahelyi sikerességét cinikusan fogadja, a családjától pedig érzelmileg egyre vágolabb kerül. Fokozottan megjelenhet a pesszimizmus, a jövőbe vetett hit hiánya. A kiégés egyenes következménye, hogy a személy egyre elszigeteltebb lesz, hiszen környezetéhez egyre kevésbé képes pozitívan kapcsolódni.
Amennyiben a fentiek közül többet is igaznak érez magára, érdemes szakember segítségét keresnie, hiszen a kiégés már korai szakaszában is sikerrel kezelhető.
