1.0Dr. Pál Kővágó, PhD psychologisthttps://kovagopal.hu/enrich600338<blockquote class="wp-embedded-content" data-secret="Go21nHMx0Y"><a href="https://kovagopal.hu/en/kieges-burnout/">Burnout</a></blockquote><iframe sandbox="allow-scripts" security="restricted" src="https://kovagopal.hu/en/kieges-burnout/embed/#?secret=Go21nHMx0Y" width="600" height="338" title="“Kiégés, burnout” — Dr. Kővágó Pál pszichológus" data-secret="Go21nHMx0Y" frameborder="0" marginwidth="0" marginheight="0" scrolling="no" class="wp-embedded-content"></iframe><script type="text/javascript"> /* <![CDATA[ */ /*! This file is auto-generated */ !function(d,l){"use strict";l.querySelector&&d.addEventListener&&"undefined"!=typeof URL&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage=function(e){var t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/[^a-zA-Z0-9]/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll('iframe[data-secret="'+t.secret+'"]'),o=l.querySelectorAll('blockquote[data-secret="'+t.secret+'"]'),c=new RegExp("^https?:$","i"),i=0;i<o.length;i++)o[i].style.display="none";for(i=0;i<a.length;i++)s=a[i],e.source===s.contentWindow&&(s.removeAttribute("style"),"height"===t.message?(1e3<(r=parseInt(t.value,10))?r=1e3:~~r<200&&(r=200),s.height=r):"link"===t.message&&(r=new URL(s.getAttribute("src")),n=new URL(t.value),c.test(n.protocol))&&n.host===r.host&&l.activeElement===s&&(d.top.location.href=t.value))}},d.addEventListener("message",d.wp.receiveEmbedMessage,!1),l.addEventListener("DOMContentLoaded",function(){for(var e,t,s=l.querySelectorAll("iframe.wp-embedded-content"),r=0;r<s.length;r++)(t=(e=s[r]).getAttribute("data-secret"))||(t=Math.random().toString(36).substring(2,12),e.src+="#?secret="+t,e.setAttribute("data-secret",t)),e.contentWindow.postMessage({message:"ready",secret:t},"*")},!1)))}(window,document); //# sourceURL=https://kovagopal.hu/wp-includes/js/wp-embed.min.js /* ]]> */ </script>Napjaink teljesítmény és sikerorientált világában a kiégés igazi népbetegséggé vált. Különösen azokra nézve veszélyes, akik szenvedélyesen, nagy energiával végzik a munkájukat. Ők azok, akik hajlandóak túlvállalni magukat, akik túlóráznak, és érzelmileg is többet tesznek a munkába. A kiégés folyamata megelőzhető, visszafordítható, különösen ha annak korai jeleivel segítségért fordul a személy. A kiégés vagy burnout egy krónikus stresszállapot, amely fizikai és lelki fáradtsággal, gyakran cinizmussal, a korábban kedvelt munkától való érzelmi távolodással jár. Ezek következményeként a személy sikertelennek, elégtelennek és értéktelennek érezheti magát. Sokszor tapasztalom, hogy mindez nem csak a munkahelyen és a személyes életben, hanem a párkapcsolatban, a családban is következményekkel jár. Egy kiégett ember elveszítheti az érdeklődését az örömteli kapcsolatokban, így a párjában, gyermekeiben is. A kiégés jelei Krónikus fáradtság: A kiégés korai szakaszában gyakori panasz, hogy a személy erőtlennek érzi magát. Jellemző, hogy a fáradtság nem orvosolható egy kiadós alvással, mind testi, mind lelki szinten megjelenik. Gyakori az is, hogy a személy komolyan aggódik, hogyan fogja végig bírni a munkanapot. Álmatlanság: Korai szakaszban a személy heti egy-két alkalommal nehezen ébred fel, vagy képtelen időben elaludni. Későbbiekben akár állandósulhat ez az állapot, előfordulhat az is, hogy napokon keresztül nem tudja lehunyni a szemét. Csökkent koncentráció, feledékenység: A személy kevésbé tud a hétköznapi helyzetekben figyelni, és feledékennyé válik. Ez általában a munkán kívül jelentkezik először, ám később, a kiégés súlyosbodásával, már a munkahelyi teljesítményt is befolyásolhatja. Fizikai tünetek: Gyakorta jár mellkasi fájdalommal, fokozott szívveréssel, légszomjjal, emésztési problémákkal, hasi fájdalmakkal, zavartsággal, szédüléssel és/vagy fejfájással. Később ezek a tünetek együttesen is megjelenhetnek és egyre gyakrabban fordulhatnal elő. Gyakori megbetegedés: A fentiek miatt a szervezet fokozatosan kimerül, vele pedig az immunrendszer hatékonysága is csökken. A kiégés velejárója, hogy a személy egyre gyakrabban kap el kisebb betegséget, pl. gyakrabban fázik meg, ezekből a betegségekből pedig nehezebben lábal ki. Étvágytalanság: A kiégés korai szakaszában egyre gyakrabban fordul elő, hogy a személy nap közben nem érzi éhesnek magát, és kihagy étkezéseket. Későbbiekben akár teljesen elveszítheti az étvágyát, pontosabban az evés, étkezés öröme veszik el ilyenkor. Ez szükségszerűen súlyvesztéssel járhat. Szorongás: Először enyhe szorongást él meg a személy, különösen a teljesítményével kapcsolatos aggodalmak fokozódnak. Később a szorongás olyan mértéket ölthet, hogy a személy rettegni fog a munkábajárástól, a munkahelyen pedig képtelen lesz teljesíteni. Depresszió: A kiégés egyik legláthatóbb érzelmi következménye, hogy a fentiek hatására a személy egyre szomorúbbnak, elveszettebbnek, motiválatlanabbnak érzi magát. Gyakori, hogy ilyenkor értéktelennek élik meg magukat, feleslegesnek érzik erőfeszízéseiket és elítélik magukat gyengeségük miatt. Súlyos esetben a személy akár arra is gondolhat, hogy jobb volna a világ nélküle. Harag: Kezdetben inkább csak enyhén irritábilisabb, harapósabb a személy, későbbiekben akár dühkitörések is jellemezhetik. Mindez főleg otthon, a családban csúcsosodik ki, ahol rendszeressé válhatnak a veszekedések. Egyéb tünetek: A kiégés hatására a személy egyre kevésbé képes élvezni az életét. Az esetleges munkahelyi sikerességét cinikusan fogadja, a családjától pedig érzelmileg egyre vágolabb kerül. Fokozottan megjelenhet a pesszimizmus, a jövőbe vetett hit hiánya. A kiégés egyenes következménye, hogy a személy egyre elszigeteltebb lesz, hiszen környezetéhez egyre kevésbé képes pozitívan kapcsolódni. Amennyiben a fentiek közül többet is igaznak érez magára, érdemes szakember segítségét keresnie, hiszen a kiégés már korai szakaszában is sikerrel kezelhető.