A pszichológust sokan képzelik el úgy, mint akinek alapvetően az a módszere, hogy jól kikérdezi a kliensét a múltjáról, különösen a gyerekkoráról, és majd valamilyen mély összefüggést talál a gyerekkori élmények és a jelen problémái között. Azt hiszem, ezért szokott előfordulni az, hogy már az első alkalommal sokan felkészülnek a gyerekkorukból. Leülnek, és ők maguk kezdenek el arról merengeni, hogy mi lehet az összefüggés a jelen és a múlt között: hol hibáztak a szüleim? lehet, mégis rossz gyerekkorom volt. Ilyenkor mintha a pszichológus helyett szeretnék elvégezni a munkát.